[Flash mentes verzió]
« vissza

Aktuális

Riportúton a Donyec-medencében

2008-02-03 07:02:41
Elsősorban az egykori Sztalino (Donyeck), Katik (Sahtarszk) és Kagyijevka (Sztahanov) környékén szereztünk információkat és készítettünk mintegy félezer fotót, valamint 5 órányi videóanyagot. A budapesti Ukrán Nagykövetség, személyszerint Dmitro Tkacs nagykövet úr és a helyi hatóságok, lakosok szíves segítségével sikerült megtalálni a 6009-es számú kórházat is Kagyijevka-Irminóban, ahol a velünk kiutazó mohácsi Grátz Flórián édesapja, Grátz Ferenc hunyt el 1947. május 16-án. Ugyancsak részletesen felkutattuk az 1034-es láger kantarnai részlegének helyét, és pontosan azonosítottuk az itt lévő fogolytemető helyét is.

Általános tapasztalatok

Dél-Ukrajnát, a donyeci bányavidéket a híradások és baráti közlések egyaránt "kemény helyként" tartják számon. Politikailag a Nyugat-barát Juscsenko oroszbarát ellenlábasának, Janukovicsnak híveit sejtik ott. A valóságban is érzékelhető a Szovjetunió iránti nosztalgia: a városokban, de még a kisebb településeken, ha rogyadozva is, de még állnak a Lenin-szobrok, lobognak a vörös zászlók.
Hihetetlen nagyok a gazdasági különbségek: a legmélyebb nyomor él együtt a nyugatit felülmúló luxussal és kivagyisággal. Ez utóbbi különösen a megyeszékhelyre, Donyeckre, az egykori Sztalinóra érvényes, ahol már megtelepedtek a világcégek és érezteti hatását az 2012-es futball EB előszele is.
Miközben a peremkerületekben a szemétben fuldokolnak az utcák, a belváros és az üzleti negyed patyolattiszta. Budapesten egy négyzetméteren több eldobott csikket lehet látni, mint az egész donyecki belvárosban. Ápoltak a parkok is, az utak burkolata jó állapotban van.
Nagy élni akarással küzdenek a szegények is, de a bányák és más ipari üzemek bezárása elköltözésre késztette a bányavidék lakosságának egynegyedét. Különösen a fiatal, kvalifikált munkaerő vándorolt el.
A térségbe két módon lehet a legkönnyebben eljutni: repülőgéppel kijevi átszállással, illetve repülővel Kijevig, onnan pedig a fővárost Donyeckkel összekötő éjszakai szuperexpresszel. Szállást nem nehéz találni, bár az ár-érték arány még nem minden esetben kedvező. (Egy elfogadható kétágyas szoba 60 USD/éj.) Az éttermi árak valamivel , a bolti árak lényegesen olcsóbbak, mint Magyarországon. A taxi igen kedvező tarifával fuvaroz.

Egy hetes utunk során a következő lágereket és temetőket sikerült azonosítanunk és lefotóznunk:

Sztalinoban (ma Donyeck) az 1000-es, 1010-es és 1045-ös különleges munkás zászlóaljak működési területét,
a Bugyonnovszkij kerületben Musketovo-bányát és a déli vasút környékét.

Ugyancsak Sztalinóban az 1021-es és 1046-os lágerek működési területét, a Kujbisev-kerület szélén álló Oktyobrszkaja-bányát és környékét.

Makejevkában a 280/7-es hadifogolytábor lakóinak foglalkoztatási helyét, a Lenin-bányát.
Olhovcsikban (Sahtarszki körzet, egykor Katik) a 471/10-es hadifogolytábor és az 1035-ös civil láger működési területét.

Kantarnában (Katiki körzet) az 1034-es munkászászlóalj két lágerének nyomait, valamint a láger temetőjét és munkahelyeit, a lejtaknát,

illetve a ma már nem működő bányát.(Itt dolgozott a HKSZ ügyvezetőjének édesanyja, Frank Irén is csaknem 5 évig)

Davidovkában (Katik-Sahtarszk körzete) az 1034-es munkászászlóalj egy másik telephelyét.

Csisztyakovóban (ma Thorez) a 9-10-es, a 27-es és a 43-as bánya körzetét, amely az 1037-es és 1038-as málenkíj robotos lágerek lakóinak munkaterülete volt.
A helyi polgármesteri hivatalok és helytörténészek segítségével igen fontos eredményeket értünk el a Donyecktől mintegy 100 km-re ÉK-re fekvő, immár a luganszki megyében található Kagyijevka (ma Sztahanov) környékén.
A műholdkép alsó részén látható Brjanka voltaképpen egy 7-8 településrészből egyesült város, amelynek különböző kerületeiben számos láger működött, s ezek áldatlan tevékenysége miatt sajnos temetők is létesültek. Pl. az egyik diákotthon mellett( ld. képünkön),
vagy lepusztult sportpályán, lakótelepi épületek alatt stb. A városi tanács már korábban elhatározta, hogy ezeket a temetőket felszámolja és Brjanka keleti részén lévő mezőn temeti el az exhumált halottakat.
 
Sajnos ez a terület ma még gondozatlan, s bár hátborzongatóan látszanak az eltemetettek sírhalmai, mindezidáig egyetlen tábla - amelyet Rudolf Kempf hozzátartozói állítottak - jelzi a terület temető voltát. Mindazonáltal a budapesti ukrán nagykövet, Dmitro Tkacs is jelezte, hogy ez lesz az első hivatalosan megjelölt málenkíj robotos temető a Donyec-medencében. (képünkön a mező a sírhalmokkal)
Az ugyancsak Brjankához tartozó városrészben, Krivorozsjáben sikerült azonosítanunk az 1214-es ORB (különleges munkás zászlóalj) lágerét, amelynek épületei még ma is állnak s részben laknak bennük. (ld. képünkön)
Magában Kagyijevkában több láger is működött. Itt található a város központi temetője, az ún. 36-os temető, amely számtalan eredetileg oda temetett, illetve exhumált hadifogoly és kényszermunkás földi maradványait őrzi. Itt helyezte el még tavalyi látogatása során édesapja emlékkeresztjét Grátz Flórián, nem is remélve, hogy egy év múlva azonosítani tudja majd Grátz Ferenc halálának helyét, a 6009-es különleges rendeltetésű kórházat is Kagyijevka Irmino - ma Sztahanov-Tyeplogorszk - kerületében. (ld.képünkön)
Irmino egyébként is figyelemre érdemes hely, ugyanis itt, a 4/2 bisz. bánya körzetében működött a 144-es hadifogolytábor 12. részlege, az 1204-es, 1205-ös és az 1224-es ORB. Ezek közül a 144-es lágerről a helyszínen rajzot is kaptunk egy helytörténésztől:



 
esküvő