« vissza
Sikeres keresések » Czigleczki Pál
Képek | |
Név: | Czigleczki Pál |
Leírás |
A család Cziglédszki néven kereste, a magyar veszteségnyilvántartásban viszont Czigleczki néven találtunk róla adatokat. (Mint kiderült, a családi névváltoztatás valóban később történt.)Családja tudomása szerint 1944. december 24-én hunyt el talán Németország keleti részén. Adataink szerint halála 1944.december 31-én következett be sebesülés következtében a 219. sz. hadikórházban. (E kórház helyének beazonosítása - esetleg német kórházról lehet szó vagy elírás?- még további kutatást igényel.) A család kiegészítő információi szerint Tornán sebesült volna meg. Az adatok pontosítását folytatjuk. Időközben korszakkal foglalkozó kollégánktól a következő információt kaptuk: Brüll Miklós: A Magyar Vöröskereszt tevékenysége az I. és
II.világháborúban (l.sz.: 66.389) szerint, A Magyar Vöröskeresztnek
fontos feladatát képezte az úgynevezett "légókórházak" szervezése. Ezek az
ország 26 városában és közigazgatási helyein működtek, összesen 4900 ággyal, az
alábbi helyeken: ...Újpesten a 219.számú 200 ággyal, Csepel a 219/a.számú 100 ággyal, ..." "A Magyar Vöröskereszt a sérültek hátraszállításának útvonalán levő legfontosabb vasútállomásokon segélyállomásokat hozott létre: ... 219.számút Kecskeméten..." Egy másik információ - Wiking Kutatócsoport - szerint van realitása, hogy a kórház kitelepült Németországba. Újabb családi adatok szerint esetleg Gleiwitz lehet a halál helye, de megerősítést ez a verzió sem nyert még. Egy újabb nyomon is megpróbáltunk elindulni, ugyanis a család tudomása szerint Czigleczki Pál a 19. gyalogezred 6. századához vonult be. Van egy rendkívül alapos kiadvány, amelyet bár a
kommunista időkben adtak ki, így következtetéseiben elfogult, viszont a
tényanyagát tekintve igen alapos: "Adalékok a Horthy-hadsereg
szervezetének és háborús tevékenységének ranulmányozásához".
Ebben találtam az 1.hadsereg kötelékébe tartozó 16.
gyaloghadosztály hadrendjéhez sorolva a 19. gyalogezredet,
amely 1944 során a Kárpátok előterében harcolt. Az ezred
parancsnokaként BARAKONYI GUSZTÁV ezredest tüntetik fel.
Sajnos, a 19. gy.e-ről külön utalás többet nem esik, de
mivel sehol nem említik, hogy kivált volna a 16. hadosztály hadrendjéből, ezért
feltételezhetően ennek a magasabb egységnek a sorsával osztozott. (Ekkor még a
VII. hadtesthez, később a III. hadtesthez rendelték.) A 16.ho harcának föbb
állomásai voltak Galiciában, illetve Kárpátalján:
1944. április Gyelatin
1944. július Rosulna
1944. nyárvége Toronyi-hágó előtere
1944. október eleje Técső (Tisza vonala)
Az október 15-iki kiugrási kísérlet után az 1. hadsereg
arcvonala Uzsoktól Máramarosig húzódott. A visszavonulás főbb állomásai voltak:
Beregszász, Ungvár, Sátoraljaújhely, Szepsi, Rozsnyó, Dobsina,
Besztercebánya.
Az általunk említett szakkönyv az 1945. január 15-i
felmorzsolódott hadosztályok között említi a 16-ikat is, hozzátéve, hogy
1945.január 18-a után az 1. hadsereget kivonták a harcból, kivéve a 16.ho.
megmaradt töredékeit, amelyeket "az arcvonalban lévő német
parancsnokságoknak rendeltek alá". Ezek az egységek német parancsnokság
alatt az első vonalban harcoltak az 1. német páncélos hadsereg részeként.
"A Varsó környékéről ide került 5. póthadosztályt
január 18-a után a 16.ho. parancsnokához, Rumy ezredeshez irányították, de a
németek visszatartották és az 1.né.pc.hadseregen belül vetették be a ho.
részeit. Később a póthadosztályt Németországba szállították. "
"A 16.ho. a 8.né. hadseregen belül visszamaradt. A
vonatrészek Zalaegerszegre kerültek, majd ezek március 29-én a hds, törzzsel
együtt a Gráctól északra fekvő Hartberg területén telepedtek meg. A hds. törzs
Grácból a tobelbaldi gyűjtőtáborba került."
Próbáljuk meg összefoglalni, mi következik
ebből:
1. ha Czigleczki Pál valóban a 19. gyalogezred katonája
volt és 1944. december végén halt meg, akkor nem kerülhetett
Németországba.
2. ez esetben sokkal valószínűbb az a változat, hogy a
Felvidék keleti szélén, Torna környékén sebesült és halt meg, hiszen 1944
decemberében ott folytak a harcok az 1.hadsereg alakulatai és az oroszok közt.
3. Ez esetben ott kellene keresnünk a 219-es hadikórházat
is, ha csak sebesültszállítmánnyal nem hozták el Kecskemétre vagy Újpestre, a
két 219-es számmal jelölt intézmény valamelyikébe.
4. Elképzelhető még, hogy a 16.hadosztály roncsaival -
német alárendeltségben - Németországba került, de akkor a halálának időpontja
nem egyezik a "hadtörténelemmel", ugyanis erre a német átvételre csak 1945.
január 18-a után került sor, és az első időkben a németek is Szlovákia területén
vetették be ezeket az egységeket. Február 19-én újabb fontos dokumentumot kaptunk Vantar Mátyásnétól. Ebből az derül ki, hogy Czigleczki Pál özvegye 1948. január 20-án értesítést kapott férje haláláról a Német Vöröskereszttől. Eltemetésének helyét Heiwitzben, a 38.219-es hadikórház temetőjének 6/113-as sírjában jelölték meg. Az adatok ellenőrzését folytatjuk.
VÉGLEGES EREDMÉNY
Kutatásaink irányát gyökeresen megváltoztatta egy Berlinből érkezett levél. Az adattár, ahol az egykori német Wehrmacht-katonák listáját őrzik, meglepő tájékoztatást adott: eszerint Pal Czigleczki Felső-Sziléziában esett el, és a mai Gliwice (egykor: Gleiwitz) katonatemetőjében van eltemetve, a 113-as számú sírban.
Szerkesztőségünk felvette a kapcsolatot a gliwicei temetővel. Azt mondták, a mai napig találhatók náluk magyar katonasírok, két ismeretlen magyar katona is ott nyugszik. 113-as jelzésű sír, vagy amelyen Czigleczki Pál neve olvasható, már nem lelhető fel.
|
Felrakás dátuma | 2007-07-24 10:07:57 |