Háborús Keresőszolgálat

A "hozzátartozókat keresünk" rovatban találta meg Komáromy Böngér - nagymamája unokatestvére - nevét Csorba Márta. Tisztelt Szerkesztőség! A napokban találtam az Önök honlapjára. Komáromy Böngér, repülő hadnagy, akinek a sírja Brassóban van, anyai nagymamám unokatestvére volt. Édesapja neve Komáromy Böngér, édesanyja neve Bakos Tilda, akivel dédnagymamám tartotta a kapcsolatot, évtizedeken keresztül leveleztek. Tilda néni a veszprém megyei Iszkázon élt, tudomásom szerint, az ottani idősek otthonában halt meg a 60-as években. Édesanyám 1947-ben született, és születésére megkapta Tilda nénitől Böngér ezüst evőeszközeit, amelyeket ma is használunk. Később pedig elküldte könyvtára egy részét. Mellékelten küldök egy fényképet Böngérről, amelyet nagymamám hagyatékában találtunk. A fénykép hátoldalán édesanyja kézírásával halála dátuma látható. Szívesen hozzájárulnánk sírja gondozásához időnként egy csekély összeggel, mivel valószínűleg mi vagyunk az egyetlen leszármazottak. Üdvözlettel: Csorba Márta (Szeged)

Tök település határában a szőlőknél találtunk egy újabb katonasírt, amit még nem exhumáltak. A legutóbbi kitörés emléktúránkon már ezt a sírhelyet is érintettük. Még az ősszel felújítjuk a fejfát barátaimmal, mert a jelenlegi kis márványtáblát tartó fakereszt alsó része már nagyon elkorhadt. A sírban Árvay Zoltán hadnagy, annak menyasszonya és 3 hű katonája nyugszik. Ők a kitörést követően, 1945. február 14-én hajnalban érték el a töki szőlőket, ahonnan már csak alig 100 méterre húzódott a szovjetek első arcvonala a Nyakas hegyen. Ha ezen sikerült volna átjutniuk, akkor elérik Somodorpuszta - Szomor - Anyácsapuszta vonalnál a saját csapatokat.
(Alkay Zsolt helyi gárdakapitány közlése nyomán)

Előzmények (Sarudi Mária hozzánk írt levele):

"Keresem nagybátyám  Sarudy László, a történelmi Magyarország területén elesett katona sírját.  Sajnos az IQSYS rendszerben nincs találat.

Adatai: Név: Sarudy ( esetenként Sarudi)  László Pál

Anyja neve: Bánszki Erzsébet

Szül. idő: 1917. szeptember 10.

Fokozat:zászlós

Zászlóalj: m.Kir. Ungvári Csendőr Tanzászlóalj I. század

Elesett: 1944.október 7 (9-én,11)-én a Buzsora aljában, Vezérszállásnál

Felterjesztve: a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjére a hadiszalagon a kardokkal

a zászlóalj ideiglenes parancsnoka ismereteim szerint: Dr. Toldy-Hantay Elemér volt-

 

További  néhány adat nagybátyámról

1942.IX. 24- 1943.IX.23-ig 4/I hk.zlj. Kiskunhalas

1943.IX.24-1943.XI.15-ig tényleges szolgálat folytatására a 3/III.hk.zlj-nál.

A Magyar Bronz Vitézségi Érem (Bf.Penjatinó 1941.X.31. , aláírás vitéz Miklós altábornagy, a magyar királyi  I. honv.gys.hdt.pk., az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért )  és a Tűzkereszt I. fokozat viselésére jogosult.

A történetéről Kövendy Károly  csendőr százados 1964-ben, illetve Dr. Keserű István a VIII.Rendvédelem-Történeti Tudományos Konferencián emlékezett meg 1996-ban.  Sajnos édesapám birtokában lévő, Ukrajnából kapott kézzel rajzolt térkép az évek során elveszett, ő még nem tudott életében a sírhoz eljutni. Szeretném nagybátyám sírját megtalálni, ha még van nyoma, és gondoskodni róla. Emlékeim szerint a rajzon három csendőr sírja"

Aztán  helyszíni kutatás:

"Kárpátalján járva, nagybátyám sírja után kutatva elmentünk az Árpád-vonalhoz, a Buzsora és a Kicserka vonulatához. A Munkács-Kijev útról leágazó földúton eljutottunk Ábránka faluba,  próbálván végigjárni a szóba jöhető helyeket Vezérszállástól Alsóvereckéig. ( Szerencsénkre a Natali Hotel területén, ahol megszálltunk, a patakban szintén felfedezhettük a  vonal részét képező beton gúlákat.) Ábránka faluban – mivel ez a hely volt legközelebb a leírt események színhelyéhez - az idősekkel és az erdőt járó fiatalokkal  beszélgetve a következő információkhoz jutottunk:

 Ábránka faluban a templom mellett –jelenleg már a templom kerítésén kívül az almafa alatt – található három sír , amelyek az öregek meséje szerint második világháborús sírok. (Az én elveszett térképemen is három sír volt jelölve.) Az erdőben, a templomtól mintegy három órányi  járásra a templom feletti tisztáson  több, egy bácsi szerint 92, sirhalom található. Az elbeszélés szerint itt is van három különálló sír. A falusiak ezen a területen a mai napig találnak gombokat, töltényhüvelyeket.  Magyar katonák sirjairól beszélnek. Sajnos megfelelő jármű és idő hiányába erre a területre nem jutottunk el, de a  templom mellett lakó falusiak készek elvezetni oda a látogatókat.

 Alsóvereckében a híd mellett a domboldalon szintén mutattak a falusiak egy temetőt   - jeltelen sírhalmok  sorait láttuk, ami az emlékmű maradványaiból ítélve lehetetett első világháborús is– illetve jeleztek több második világháborús temetkezési helyet is, ahol magyar katonák nyugodhatnak ezek: ulica Centralnaja, ul. Ivana Franka, ul. Verhovinska, selo Graboivnica.

 Azt a kérdést feszegetve, hogy lehetséges-e az, hogy az elesett magyar katonákat esetleg átvitték volna másik temetőbe esetleg Volócra, Vezérszálláson kaptuk azt az információt, hogy többeket az első világháborús temetőbe temettek el. ( jelenleg Vezérszállás-Alsóverecke felé vezető uton körbekerített terület,  I. világháborús emlékművel jelezve.) Ábránkáról nem vittek el tetemeket. A falusiak megerősítették, hogy Ábránka területén szörnyű harcok folytak.

A volóci archivumban nagybátyámról adatot nem találtak, a volóci katonai temető gondnoka ( a Voenkomat munkatársa szerint) a szolyvai archivumban, illetve az ungvári konzulátuson lehetnek iratok, a volóci területi nyilvántartó állítólag minden magyar vonatkozású iratot az ungvári konzulátusnak adott át. A konzulátust megkerestük, egyelőre nincs információnk. A történethez még az fontos, hogy nagybátyámmal együtt Csillik szakaszvezető, Forgó Gyula hadnagy is elesett, esetleg őket is keresik a hozzátartozók.

 Sajnos nyilvántartás nélkül tovább nem tudtam lépni,  lehet esély arra, hogy Ábránka faluban a  két különálló három sír egyikében nyugszik nagybátyám. Summa summárum,az ábránkai sírok nyilvántartására lenne szükségünk.

 Küldök néhány képet a területről.

 Sarudi Maria

sarudi.maria@t-email.hu