« vissza
Az 1886-ban megnyitott Rákoskeresztúri Új köztemetőn belül alakították ki 1903-ban a Hősök Temetőjét, mely a Városparancsnokság rendelkezése alatt állt. Ide temették az 1848–1849-es szabadságharc veteránjait, a békeidők halottait, majd itt leltek végső (?) nyugalmat az I. és II. világháború hősi halottai is. A mintegy 25.000 katonasírt számláló katonatemetőt a II. világháború után fokozatosan, szinte teljes mértékben felszámolták, s ma már csak néhány sír és emlékmű őrzi az egykori temetőt.
Aktuális
Megemlékezés a Magyar Hősök Napján
2007-05-28 09:05:32
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Honvédelmi Minisztériummal együttműködve a korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is megemlékezett a magyar katonahősökről a Magyar Hősök Emlékparkjában. A katonai tiszteletadás mellett zajló, koszorúzással egybekötött megemlékezésen beszédet mondott Holló József Ferenc ny. altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja.
1915-ben báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy tett javaslatot első ízben egy olyan törvény elfogadására, mely azt célozta, hogy minden község kőemléket állítva legyen köteles megörökíteni a világháborúban elesett hősök neveit.
Gróf Tisza István miniszterelnök azonosult e kezdeményezéssel, majd törvény-előterjesztését a Képviselőház az 1917. évi VIII. törvénycikkben törvényerőre emelte, s ezáltal tette kötelezővé a hősi emlékművek állítását. Ezt követően a május utolsó vasárnapját Hősök Emlékünnepévé nyilvánító 1924. évi XIV. törvénycikk illesztette a nemzeti ünnepek sorába a magyar hősökről való emlékezést. Az 1925-től rendszeressé váló megemlékezéseken istentiszteletet celebráltak, imát mondtak, végezetül koszorú elhelyezésével tisztelegtek a hősök emléke előtt. A II. világháború után politikai és szimbolikus tartalma miatt tilalommal sújtották, eszmei üzenetét diszkreditálták. Csak a rendszerváltozást követően nyerhette vissza eredeti jelentését.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése, adózva az elmúlt ezredév mindazon magyar hősei emléke előtt, akik a haza szabadságáért és függetlenségéért, illetve a nemzet fennmaradásáért vérüket ontották vagy életüket áldozták, a nemzet erkölcsi adósságát törlesztette 2001-ben, amikor a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvényt elfogadta. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság tevőlegesen és konstruktív módon vett részt e törvény szakmai előkészítő munkálataiban, s megszületése óta a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal minden évben megemlékezést tartott az emléknapon. A Hősök Temetője Emlékparkot 2001-ben a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal tag heuer replica és a Magyar Televízió Aranyfüst Szerkesztőséggel együttműködve a Nemzeti Kegyeleti Bizottság létesítette.
Gróf Tisza István miniszterelnök azonosult e kezdeményezéssel, majd törvény-előterjesztését a Képviselőház az 1917. évi VIII. törvénycikkben törvényerőre emelte, s ezáltal tette kötelezővé a hősi emlékművek állítását. Ezt követően a május utolsó vasárnapját Hősök Emlékünnepévé nyilvánító 1924. évi XIV. törvénycikk illesztette a nemzeti ünnepek sorába a magyar hősökről való emlékezést. Az 1925-től rendszeressé váló megemlékezéseken istentiszteletet celebráltak, imát mondtak, végezetül koszorú elhelyezésével tisztelegtek a hősök emléke előtt. A II. világháború után politikai és szimbolikus tartalma miatt tilalommal sújtották, eszmei üzenetét diszkreditálták. Csak a rendszerváltozást követően nyerhette vissza eredeti jelentését.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése, adózva az elmúlt ezredév mindazon magyar hősei emléke előtt, akik a haza szabadságáért és függetlenségéért, illetve a nemzet fennmaradásáért vérüket ontották vagy életüket áldozták, a nemzet erkölcsi adósságát törlesztette 2001-ben, amikor a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvényt elfogadta. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság tevőlegesen és konstruktív módon vett részt e törvény szakmai előkészítő munkálataiban, s megszületése óta a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal minden évben megemlékezést tartott az emléknapon. A Hősök Temetője Emlékparkot 2001-ben a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal tag heuer replica és a Magyar Televízió Aranyfüst Szerkesztőséggel együttműködve a Nemzeti Kegyeleti Bizottság létesítette.
Az 1886-ban megnyitott Rákoskeresztúri Új köztemetőn belül alakították ki 1903-ban a Hősök Temetőjét, mely a Városparancsnokság rendelkezése alatt állt. Ide temették az 1848–1849-es szabadságharc veteránjait, a békeidők halottait, majd itt leltek végső (?) nyugalmat az I. és II. világháború hősi halottai is. A mintegy 25.000 katonasírt számláló katonatemetőt a II. világháború után fokozatosan, szinte teljes mértékben felszámolták, s ma már csak néhány sír és emlékmű őrzi az egykori temetőt.
