« vissza
Aktuális
Kutatóút a Don-kanyarban
2011-10-31 11:10:20
Az utazás első napján a galiciai Szkoljéban sikerült meghatároznunk az 1944 nyári harcokban elesett magyar katonák eltemetésének helyét a régi temető északi szélén.
Az elsőként felkeresett doni helyszín a III.hadtest legészakibb hadállása, Gremjacsje volt. Itt még jól látszanak a 17.gyalogezred lövészárkai és a faluban múzeum is található, magyar katonai tárgyakkal:
Az első nap programjába a rudkinói és a boldirjovkai gyűjtőtemetők, valamint a Jablocsnoje településen kialakított és részben exhumált magyar katonatemető felkeresése fért be.
A második nap meghatározó élménye a a 12. és 10. könnyű hadosztályok hadműveleti területeinek fölkeresése volt a front déli részén.
Scsucsje előtt még jól látszanak a 48/III és 48/I védelmi vonalai:
Scsucsjétól nyugatra követtük a dél-dunántúli könnyű hadosztályok szétvert csoportjainak menekülési útvonalát. Kolomejcevóban 1942-43-ban a templomtéren alakították ki a hősi temetőt. Ma már csak a Fényeslitkei Alapítvány keresztje emlékeztet a korabeli eltemetések helyére, mert a katonák földi maradványait Rudkinóba temették át.
1943.január 15-én a kaposvári 6/III. zászlóaljhoz fűződik az a hőstett, hogy a sokszoros túlerőben lévő ellenségtől - foglyokat ejtve! - néhány órára még vissza tudták foglalni a falut.
Papasznojéban a 48.gyalogezred hősi halottjait rejti a község egyik útkereszteződésében kinőtt kiserdő. Regölyből egy család már megtalálta hozzátartozója sírját a messzi idegenben.
Utunk során ellátogattunk még Korotojakba, a véres 1942. augusztus-szeptemberi hídfőcsaták helyszínére.
Néhány fényképet készítettünk Osztrogozsszkban is, az egykori kisértetvárosban, ahol a visszavonuláskor szénné égett a 2.hadsereg ki nem osztott élelmiszer- és ruhakészlete. A tornyos palota - tűzoltóság - az egykori honvédparancsnokság épülete.
A program átszervezésével lehetőség nyílott a Voronyezstől 60 km-re ÉK-re felvő Uszmány, pontosabban annak külvárosa: Novougljanka meglátogatása.
1944-től 1946 augusztusáig itt, a 95-ös lágerben őrizték az elfogott magyar, német és olasz tisztek mintegy háromezer fős csoportját, akiknek nehéz sorsát de mégis gazdag kulturális életét számos visszaemlékezés örökíti meg (Kadosa Kis Árpád, Nádasi Alfonz stb.) Kováts Andor és emigráns tiszttársai jóvoltából a tábor csaknem minden foglyának nevét és címét ismerjük, s honlapunkon közzé és tettük.)
A láger ma fiatalkorúak börtöne. A parancsnokság nagy gonddal ápolja a hősi halottak síremlékét.
Az elsőként felkeresett doni helyszín a III.hadtest legészakibb hadállása, Gremjacsje volt. Itt még jól látszanak a 17.gyalogezred lövészárkai és a faluban múzeum is található, magyar katonai tárgyakkal:
Az első nap programjába a rudkinói és a boldirjovkai gyűjtőtemetők, valamint a Jablocsnoje településen kialakított és részben exhumált magyar katonatemető felkeresése fért be.
A második nap meghatározó élménye a a 12. és 10. könnyű hadosztályok hadműveleti területeinek fölkeresése volt a front déli részén.
Scsucsje előtt még jól látszanak a 48/III és 48/I védelmi vonalai:
Scsucsjétól nyugatra követtük a dél-dunántúli könnyű hadosztályok szétvert csoportjainak menekülési útvonalát. Kolomejcevóban 1942-43-ban a templomtéren alakították ki a hősi temetőt. Ma már csak a Fényeslitkei Alapítvány keresztje emlékeztet a korabeli eltemetések helyére, mert a katonák földi maradványait Rudkinóba temették át.
1943.január 15-én a kaposvári 6/III. zászlóaljhoz fűződik az a hőstett, hogy a sokszoros túlerőben lévő ellenségtől - foglyokat ejtve! - néhány órára még vissza tudták foglalni a falut.
Papasznojéban a 48.gyalogezred hősi halottjait rejti a község egyik útkereszteződésében kinőtt kiserdő. Regölyből egy család már megtalálta hozzátartozója sírját a messzi idegenben.
Puhovo a kaposvári 10.k.ho. harcainak színtere. A falu templomát már a sztálini időkben lerombolták. Hősi halottainkat a templom két oldalán temették el az 1942-es harcok idején. A januári visszavonulás során katonai tiszteletadással történő temetésről természetesen már szó sem lehetett. A hősi halottak emlékét itt is a fényeslitkeiek által elhelyezett, és az orosz lakosság által teljes mértékben tiszteletben tartott fakereszt őrzi.
Utunk során ellátogattunk még Korotojakba, a véres 1942. augusztus-szeptemberi hídfőcsaták helyszínére.
Néhány fényképet készítettünk Osztrogozsszkban is, az egykori kisértetvárosban, ahol a visszavonuláskor szénné égett a 2.hadsereg ki nem osztott élelmiszer- és ruhakészlete. A tornyos palota - tűzoltóság - az egykori honvédparancsnokság épülete.
A program átszervezésével lehetőség nyílott a Voronyezstől 60 km-re ÉK-re felvő Uszmány, pontosabban annak külvárosa: Novougljanka meglátogatása.
1944-től 1946 augusztusáig itt, a 95-ös lágerben őrizték az elfogott magyar, német és olasz tisztek mintegy háromezer fős csoportját, akiknek nehéz sorsát de mégis gazdag kulturális életét számos visszaemlékezés örökíti meg (Kadosa Kis Árpád, Nádasi Alfonz stb.) Kováts Andor és emigráns tiszttársai jóvoltából a tábor csaknem minden foglyának nevét és címét ismerjük, s honlapunkon közzé és tettük.)
A láger ma fiatalkorúak börtöne. A parancsnokság nagy gonddal ápolja a hősi halottak síremlékét.
