« vissza
Aktuális
Eredeti képek a donyeci munkatáborokból
2008-03-17 10:03:10Frank Irént - aki akkor még a Don-kanyarban 1943 januárjában elveszett férje, dr.Mesterházy János nevét viselte - 1943 január 6-án vitték el az oroszok Csikóstöttösről "málenkij robotra", ahonnan 1949. október 17-én szabadult. Jelenleg, közel a 90 esztendőhöz, Kaposszekcsőn él, Havasi Dezső evangélikus lelkész özvegyeként.
Emlékezete sajnos nagyon
megkopott, így már csak töredékesen tud visszaemlékezni a Donyec-medence szénbányáiban töltött időre. Így talán már arra sem kaphatunk választ, hogyan sikerült a sokszoros zabrálások során átmentenie azt a kéttucatnyi, páratlan értékű eredeti fényképfelvételt, amelyet a Szpartak és Kantarna nevű lágerekben 1948-ban és 1949-ben készített ismeretlen fotós. A fényképek a hátoldalukra írt német és magyar nyelvű szövegek szerint "souvenirként" készültek. Egyik-másik följegyzés arról tanúskodik, hogy a hazakészülőknek adták oda, hogy legalább képen vigyenek hírt a lágerben maradottakról.
A képek többsége tolnai, baranyai és bácskai-bánáti nőket és férfiakat ábrázol. Abban az időszakban készültek, amikor a lágerlakók már fizetést kaptak, kicsit szabadabban mozoghattak a láger körzetében, így módjuk volt ruhaanyagot venni és varrni is. Az ember élni akarását, a fiatalság mindent legyőző erejét bizonyítják ezek a már-már idillinek tetsző fotók. Csakhogy az "idillnek" egyik magyarázata a fentieken túlmenően az lehet, hogy ekkorra már letettek arról, hogy valaha is hazakerülhetnek, s igyekeztek új életükre berendezkedni. A lágerlakók között szerelmek, mély barátságok szövődtek.
Sajnos, nem mindegyik fotó
hátoldaláról derül ki a felvételen szereplők neve. Ha van is névjelölés, az legfeljebb keresztnév. Most, hogy valamennyi birtokunkba jutott képet közre adjuk, egyben azt is kérjük olvasóinktól, feltétlenül keressenek meg bennünket, ha hozzátartozójukat felismerték.
(A felvételeket a hátoldali megjegyzésekkel a Fotók menüpont alatt közöljük.)
Emlékezete sajnos nagyon
megkopott, így már csak töredékesen tud visszaemlékezni a Donyec-medence szénbányáiban töltött időre. Így talán már arra sem kaphatunk választ, hogyan sikerült a sokszoros zabrálások során átmentenie azt a kéttucatnyi, páratlan értékű eredeti fényképfelvételt, amelyet a Szpartak és Kantarna nevű lágerekben 1948-ban és 1949-ben készített ismeretlen fotós. A fényképek a hátoldalukra írt német és magyar nyelvű szövegek szerint "souvenirként" készültek. Egyik-másik följegyzés arról tanúskodik, hogy a hazakészülőknek adták oda, hogy legalább képen vigyenek hírt a lágerben maradottakról.
Sajnos, nem mindegyik fotó
hátoldaláról derül ki a felvételen szereplők neve. Ha van is névjelölés, az legfeljebb keresztnév. Most, hogy valamennyi birtokunkba jutott képet közre adjuk, egyben azt is kérjük olvasóinktól, feltétlenül keressenek meg bennünket, ha hozzátartozójukat felismerték.
