« vissza
Aktuális
Egy 17 éves katona (Czemmel Ferenc) nyomában a Délvidéken
2009-02-20 04:02:06
"Franz Czemmel, geboren
am 20. Dezember 1927 in
Nagykovacsi.
Die letzte Ruhestätte meines Vaters
konnte ich durch die Hilfe des Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge bereits
finden."
A levélben említett Bokroshát a mai Horvátország területén, a Drávaszögben van, közel a Dunához., a Kopácsi-réten. A "pécsi kommandó" főhadiszállása itt lett volna a család információi szerint, mielőtt Czemmel Ferenc november 19-én eltűnt.
Lendvai kolléganőnk, Zver Ilona néhány nappal ezelőtt Csáktornyán járt, s az alábbi levélben tájékoztatta Szolgálatunkat:
"Szent Ilona horvát neve ma ©enkovec. Az egykori polgármester (1945-ben 15 éves volt) ugyan emlékezik egy magyar katona sírjára a téglagyár és valamilyen patak mellett (azóta a sírt megsemmisítették, illetve a halott maradványait elvitték), viszont a névre nem. A néni, aki néha virágot vitt a sírra, tavaly meghalt. A régi polgármester megígérte, hogy még kérdezősködik az idősebb testvéreinél és más lakosoknál, néhány nap haladékot kért.
©enkovecen csak 10 éve működik plébániahivatal, a csáktornyai plébániahivatalból a halotti anyakönyveket elvitték és csak 1947 utáni adatokkal rendelkeznek. A megyei anyakönyvi hivatalban viszont ilyen névvel nem találtak senkit, csak egy CSUTI FERENCET, aki 1944-ben hunyt el és egy CZENER FERENCET, aki 1921-ben hunyt el – tehát FERENC-et sem, gondoltam, ha netán másképp írták volna le a vezetéknevét. Tehát hivatalos temetése nem lehetett neki. Már csak azt remélhetjük, hogy valaki emlékezik a téglagyár melletti sírban eltemetett katona nevére."
2010. május 27-én fontos levelet kaptunk Martin Czemmeltől, amely
levélben fotót is küldött. Ebből egyértelműen kiderül, hogy Czemmel
Ferencet államközi egyezmény alapján a német hadseregbe sorozták be.Ez új irányt szab egész eddigi kutatásunknak.
Er war eingesetzt als Angehöriger der Einheit
Gendarmerie-Verstärkungskompanie 1.+2. Kompanie, Hauptstelle: Kommando
Fünfkirchen in Bokroshat-Pussta und wird seit dem 19. November 1944 vermisst.
Alle Versuche über verschiedene Einrichtungen wie DRK, VDK und Volksbund
Deutsche Kriegsgräberfürsorge blieben bisher erfolglos. Im Internet habe ich nun
von Ihrer Einrichtung gelesen. Da ich die Hoffnung nicht aufgebe bis ich den
Verbleib oder die letzte Ruhestätte meines Bruders gefunden habe, wende ich mich
heute mit einer grossen Bitte an Sie.
Können Sie mir helfen den Verbleib meines
Bruders aufzuklären?
Die letzte Ruhestätte meines Vaters konnte ich
durch die Hilfe des Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge bereits
finden.
Zu meiner Person:
Am 27. Juli 1939 bin ich in Nagykovacsi geboren.
Meine Mutter und meine 4 Geschwister wurden nach Kriegsende aus Ungarn
ausgewiesen und wohnen seither in Deutschland.
Es ist mir ein grosses Bedürfnis zu wissen wo mein
Bruder verblieben ist oder wo sich seine letzte Ruhestätte
befindet.
Martin Czemmel"
A levélben említett Bokroshát a mai Horvátország területén, a Drávaszögben van, közel a Dunához., a Kopácsi-réten. A "pécsi kommandó" főhadiszállása itt lett volna a család információi szerint, mielőtt Czemmel Ferenc november 19-én eltűnt.
Czemmel
úr időközben elküldte testvére egyik levelét, amelyet még Máriagyűdről
írt 1944. szeptember közepén édesanyjuknak, Nagykovácsiba. A levél
tanusága szerint ekkor még csak néhány napos katona lehetett,
Kelenföldről érkeztek Harkányba, majd Máriagyűdön egy Heinemann György
nevű cipészmesternél szállásolták el őket. Ekkor még a katonaruháját
sem kapta meg.
Máriagyűdön próbáltunk korabeli szemtanúkat
találni, de ma már senki sem emlékezik erre a cipészmesterre. Egy idős
adatközlő, Balogh Jenő viszont érdeklődésünkre elmondta, hogy az akkori iskola
alagsorában a községet elfoglaló szovjet katonák 8 magyar honvédet
lemészároltak.
Sírjuk ma a máriagyűdi temetőben található. Fejfa csak
két katona nevét örökítette meg.
Czemmel Ferencet innen, Máriagyűdről indíthatták útba dél felé, s vetették harcba a Kopácsi-réten.
Pécsi
újságíró kolléganőnk, Martin Tímea tájékozódott a helyszínen és egyebek
között egy horvát helytörténésztől megtudta, hogy éppen a kérdéses
napokban - 1944. november 19-e táján - dúlt a térségben a batinai
csatként elhíresült ütközet a Duna túloldaláról támadó szovjet-bolgár
és az innenső parton védekező német-magyar erők között. (A támadókat
egyébként az átállt katonákból és helyi lakosokból verbuválódott
Petőfi-partizánbrigád is "erősítette". )
Hogy
mégsem itt, a Drávaszögben kell keresnünk a akkor mindössze 17 éves
Czemmel Ferenc sírját, arra Martin Czemmel újabb levele enged
következtetni. Németországban élő olvasónk családi visszaemlékezések
alapján dior taschen fake az utolsó adatokat Csáktornya (Cakovce) környékén találta meg.
Katonatársak elmondása szerint amikor alakulatuk beérkezett
Csáktornyára (ez már a Muravidék, a Zrinyiek ősi fészke), s az
ottállomásozó katonák megtudták, hogy nagykovácsiak is vannak köztük,
elmondták, hogy nemrég temettek el egy nagykovácsi illetőségű, Czemmel
Ferenc nevű fiatal katonát a Csáktornyától 3 km-re fekvő Szent-Ilona
községben.
Lendvai kolléganőnk, Zver Ilona néhány nappal ezelőtt Csáktornyán járt, s az alábbi levélben tájékoztatta Szolgálatunkat:
"Szent Ilona horvát neve ma ©enkovec. Az egykori polgármester (1945-ben 15 éves volt) ugyan emlékezik egy magyar katona sírjára a téglagyár és valamilyen patak mellett (azóta a sírt megsemmisítették, illetve a halott maradványait elvitték), viszont a névre nem. A néni, aki néha virágot vitt a sírra, tavaly meghalt. A régi polgármester megígérte, hogy még kérdezősködik az idősebb testvéreinél és más lakosoknál, néhány nap haladékot kért.
©enkovecen csak 10 éve működik plébániahivatal, a csáktornyai plébániahivatalból a halotti anyakönyveket elvitték és csak 1947 utáni adatokkal rendelkeznek. A megyei anyakönyvi hivatalban viszont ilyen névvel nem találtak senkit, csak egy CSUTI FERENCET, aki 1944-ben hunyt el és egy CZENER FERENCET, aki 1921-ben hunyt el – tehát FERENC-et sem, gondoltam, ha netán másképp írták volna le a vezetéknevét. Tehát hivatalos temetése nem lehetett neki. Már csak azt remélhetjük, hogy valaki emlékezik a téglagyár melletti sírban eltemetett katona nevére."